4. A változási vázrajzok készítésére vonatkozó előírások

5. § (1) A 4. § (3) bekezdés b), c) és e) pontjában felsorolt vázrajzok kivételével valamennyi vázrajz készítéséhez a terepi méréseket az Fttv. 10. § (3) bekezdés a), b), d), f) és h) pontjában rögzített alapponthálózati pontokra vagy a korábbi felmérések során meghatározott és a természetben megtalálható ötödrendű vagy felmérési alappontokra vagy magasabb rendű – megfelelően azonosított – részletpontokra támaszkodva kell végrehajtani.

(2) Grafikus eljárást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a térképi adatbázisban tárolt objektumadatok koordinátáit csak transzformációt követően lehet a helyszínen, illetve terepen megjelölni, vagy a terepi objektumadatokat csak transzformációt követően lehet az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban ábrázolni.

(3) A numerikus eljárás eredményeként az ábrázolandó objektumokat a terepen meghatározott koordinátáikkal kell rögzíteni az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt objektumkoordináták megjelenítésre a terepen.

(4) Belterületi vagy zártkertiként nyilvántartott földrészleteket érintő változások esetében a változási állományt a térképi és a természetbeni adatok alapján is el kell készíteni, ha a természetbeni állapotot rögzítő mérési állomány az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba hibahatáron belül grafikusan beilleszthető.

(5) Ha a vezetékjog vagy szolgalmi jog bejegyzéséhez a jogosult korábbi bemérések eredményeként vagy tervezési állapotként biztosítja a létesítmény adatait, akkor az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba történő beillesztéshez szükséges ellenőrző méréseket az alapponthálózati pontokra kell a munka készítőjének elvégeznie. Az ellenőrző méréseket mérési vázlaton dokumentálni kell.

(6) A 2004. év előtt épült létesítmények esetén a vezetékjog vagy szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő utólagos feltüntetéséhez az alapponthálózati pontokra történő ellenőrző mérések nem szükségesek, ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a létesítmények adatai korábbi numerikus bemérés alapján kerültek meghatározásra, továbbá a jogosult kérelmének részét képezik a jogosult rendelkezésére álló bemérések dokumentációi is.

(7) Más hatósági nyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartási adatbázis összhangjának megteremtése céljából, a nagy tömegű átvezetések egyszeri megvalósításához a két nyilvántartásból származó vektoros állományok összevetésével az illetékes ingatlanügyi hatóság automatikusan generál művelésiág-változási vázrajzot. A vázrajz automatikus készítésének tényét és a készítés célját a vázrajzon fel kell tüntetni. Az így előállított vázrajz kizárólag a két nyilvántartás összhangját megteremtő nagy tömegű eljárásban használható fel.

6. § (1) A 4. § szerinti változási vázrajzok készítése földmérési munka, így az Fttv. 28. § (1) bekezdése szerinti szakképzettséghez kötött tevékenységnek minősül.

(2) A vázrajzok minőségtanúsítása során az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő az e rendeletben előírt tartalmi, formai és pontossági követelményeknek való megfelelést vizsgálja és tanúsítja. A vázrajz készítője és annak minőségtanúsítója azonos személy is lehet.

(3) A hatósági vizsgálatot és záradékolást végző személy nem lehet azonos a készítő és minőségtanúsító személyével.

(4) Az Fttv. 24. § (1) bekezdése szerinti értesítést igazolható módon a munka megkezdése előtt

a) három tulajdonosig személyesen, postai úton vagy elektronikus levélben,

b) több mint három tulajdonos esetén a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, helyben lakó személy részére személyesen, postai úton vagy elektronikus levélben; a többi személy részére az illetékes települési önkormányzatnál hirdetményi úton

kell megküldeni.

(5) A földmérési és térképészeti tevékenység végzése során észlelt felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását a munkát végző földmérőnek az ingatlanügyi hatóságnál kell kezdeményeznie. Ebben az esetben a földmérési munkálatokat fel kell függeszteni, és csak a hiba kijavítására vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozat véglegessé válása után szabad folytatni azt.

7. § (1) A változási vázrajzot hitelesített állami alapadatok felhasználásával kell elkészíteni. Az ehhez történt adatszolgáltatás ingatlanügyi hatósági iktatószámát a változási vázrajzon fel kell tüntetni.

(2) A földrészletek határvonalainak azonosításához és ellenőrzéséhez a terepi méréseken kívül fel kell használni a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, valamint az ingatlanügyi hatóságnál rendelkezésre álló mérési, kitűzési adatokat is. Térképmásolatról méretlevétellel megállapított méreteket tilos felhasználni.

(3) Ha a (2) bekezdésben felsorolt adatok között az ellentmondás mértéke az ellenőrzött határvonal helyzetében a 16. § szerinti megengedett legnagyobb eltérést meghaladja, akkor az észlelt hibát az ingatlanügyi hatóságnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés része a műszaki dokumentáció.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól kivételt jelent, ha az adott változási dokumentáció az e rendeletben megállapított tűréshatáron túli eltérés ingatlan-nyilvántartási átvezetését hivatott rendezni, vagy az adott földrészlet kitűzésére irányul.

(5) A változási vázrajzot olyan méretarányban kell kinyomtatni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen. A méretarány-tényezőt és „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot a vázrajzon fel kell tüntetni.

(6) A változási vázrajzon és munkarészein az e rendelet előírásai, valamint a Digitális alaptérkép (a továbbiakban: DAT) Szabályzatban meghatározott jelkulcsi elemeket kell használni.

(7) A kinyomtatott változási vázrajzon az északi irányt fel kell tüntetni, ha a vázrajz nem északi tájolású.

(8) A 4. §-ban meghatározott vázrajzok nem vonhatók össze, kivéve:

a) az épületfeltüntetési vázrajz, az épülethez tartozó udvar kialakítása céljából készített művelésiág-változási vázrajzzal,

b) az önálló tulajdonú épület feltüntetéséről készített vázrajz, a földhasználati jog bejegyzéséhez készített vázrajzzal,

c) az épületmegszüntetési és épületfeltüntetési vázrajzok.

(9) Ha a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vázrajzok készítése esetén a változással érintett földrészletre az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint földmérési jel elhelyezését biztosító közérdekű használati jog van bejegyezve, akkor a vázrajzon fel kell tüntetni, hogy a változás után mely földrészleten helyezkedik el a közérdekű használati joggal érintett földmérési jel.

(10)

(11) Ha a (9) bekezdésben foglalt változás során a földmérési jel új vagy másik földrészletbe kerül, akkor a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről szóló 15/2013. (III. 11.) VM rendelet [a továbbiakban: 15/2013. (III. 11.) VM rendelet] 5. melléklete szerinti pontátadási jegyzőkönyv az ingatlanügyi hatósághoz benyújtandó műszaki dokumentáció részét képezi.

(12) Nem kell a (11) bekezdés szerinti pontátadási jegyzőkönyvet csatolni megsemmisült földmérési jel esetén. A megsemmisülés tényét a földmérési jel fölötti tulajdonosi jogok gyakorlójának a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére be kell jelentenie.

(13) Ha a (12) bekezdés szerinti bejelentés alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv arról dönt, hogy a földmérési jel nem szüntethető meg, akkor annak pótlásáról az Fttv. 27. § (5) bekezdése szerint az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(14) Ha a változási vázrajz földmérési jel elhelyezésére szolgáló közérdekű használati jog bejegyzésére irányul, akkor nem szükséges az alapponthálózati pontokra történő ellenőrző mérések elvégzése.

8. § Több település közigazgatási területére kiterjedő változás esetén a változási vázrajzot közigazgatási egységenként – azon belül fekvésenként – kell elkészíteni.

9. § (1) Ha a határvonal helyét korábban jogerős bírósági ítélettel állapították meg, és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban még nem került átvezetésre, akkor a munkát végző csak olyan vázrajzot készíthet, amely a bíróság által megállapított határvonalat és az ennek megfelelő területi adatokat tartalmazza.

(2) Az igazságügyi földmérő szakértő az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő szakértői véleményét az elkészítést követő nyolc napon belül köteles az illetékes ingatlanügyi hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.

10. § (1) E rendeletben és a kisajátítási jogszabályokban előírt és meghatározott záradékokon kívül a változási vázrajzon más záradékot a készítő nem tüntethet fel.

(2) A változási vázrajz vizsgálatra és záradékolásra történő benyújtásának – az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján készített változási vázrajz kivételével – nem feltétele a változással érintett földrészletek tulajdonosai aláírásának a vázrajzon való megléte.

11. § (1) A változási vázrajzon az előzetes változásokkal kiegészített hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak megfelelő tartalommal ábrázolni kell a változás előtti, valamint a változás után keletkező állapotot.

(2) A változás utáni új földrészletek határvonalát és a változott épületeket 0,5 mm vastag, folytonos vonallal, a változott alrészletek, termőföld minőségi osztályok határvonalát 0,5 mm vastag, szaggatott vonallal, a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket kettős áthúzással érvénytelenítve kell feltüntetni. A megváltozott régi helyrajzi számokat, alrészletbetűjeleket, művelési ágak megnevezését, minőségi osztályok osztályba sorolási megnevezéseit át kell húzni, az újakat vastagon szedett betűvel kell feltüntetni. Új utcaneveket vagy házszámokat csak a címképzésért felelős szerv által kiadott okirat alapján lehet a vázrajzon feltüntetni.

(3) A változási vázrajzon ábrázolni kell a szomszédos földrészletek határvonalait a változási vázrajzon mért legalább 2 cm széles sávban, valamint fel kell tüntetni a változással érintett földrészletekhez csatlakozó szomszédos földrészletek helyrajzi számát, alrészlet betűjeleket, művelési ág megírását, minőségi osztályok osztályba sorolási megnevezéseit, utcaneveket, épületeket, házszámokat.

(4) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a változási vázrajzon a földrészlet változással érintett részét, valamint ennek környezetében a szomszédos földrészletek határvonalát a változási vázrajzon mért legalább 2 cm hosszúságban kell ábrázolni. A változási állománynak a teljes földrészletet kell tartalmaznia.

(5) A változási vázrajz méretadatot nem tartalmazhat. Ezalól kivételt képeznek a szolgalmi és a vezetékjogi védőtávolságok és a kitűzési vázrajzon a kitűzött földrészlet határára vonatkozó méretek.

(6) Önálló címkoordinátát kell képezni minden, a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó ingatlannak.

(7) Az Inytv. 25/B. § (1) bekezdésében meghatározott változásokhoz készített változási vázrajzoknak és a változási állományoknak tartalmazniuk kell a változás utáni földrészletek, épületek és pincék címkoordinátáinak beszúrási pontját és pontszámát. A változási állomány ezenfelül tartalmazza a beszúrási pontoknak a 4. mellékletben meghatározott pontkódját.

(8) Ha az ingatlan közterület felőli bejárata egyértelműen nem határozható meg, akkor a helyrajzi szám beszúrási pontját kell címkoordinátaként megadni.

(9) Ha egy földrészletnek több közterületről van bejárata, akkor minden közterület felőli bejáratnak címkoordinátát kell képezni.

(10) Ha egy épületnek vagy pincének több főbejárata vagy több lépcsőháza van, akkor mindegyiknek önálló címkoordinátát kell képezni.

(11) Adatot szolgáltatni csak a 4. melléklet 2.1.3. pont 4.2. alpontja szerinti pontkóddal rendelkező címkoordinátákról kell.

(12) Ha az adatszolgáltatás során az ingatlanügyi hatóság címkoordinátát nem szolgáltatott, akkor azt helyszínen méréssel kell meghatározni, és azt a földrészlet, az épület vagy a pince objektumon belül, egyedi pontszámmal ellátva, a 4. melléklet 2.1.3. pont 4.2. alpontja szerinti pontkóddal fel kell tüntetni.

(13) A címkoordináták pontszámait 1-gyel kezdődően növekvő sorrendben kell földrészletenként képezni. Az 1-es sorszámot mindig a földrészlet címkoordinátája kapja.

(14) Egy földrészleten belül azonos pontszámú címkoordináta nem lehet. A vázrajzon a címkoordináta helyét kitöltött nullkörrel kell jelölni, és a pontszámát fel kell tüntetni.

(15) Korábbi mérések által meghatározott címkoordinátát megváltoztatni már nem szabad, azokat a változási vázrajzon sem kell feltüntetni, kivéve, ha időközben az ingatlan vagy épület bejárata áthelyezésre került.

(16) A címkoordináták (12) bekezdés szerinti meghatározását 1 hektárig a teljes ingatlan vonatkozásában, 1 hektár felett csak a változással érintett terület 25 méteres környezetében kell elvégezni.

(17) A címkoordinátákat a változási vázrajzon helyrajzi szám szerinti bontásban – pontszám, EOV koordináta –, táblázatos formában kell feltüntetni.

12. § (1) A változási vázrajzokhoz az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljának megfelelő területkimutatás tartozik.

(2) A területkimutatás változás előtti része a hatályos ingatlan-nyilvántartásnak megfelelően, az előzetes változások figyelembevételével tartalmazza:

a) a változás előtti helyrajzi számokat növekvő sorrendben,

b) az alrészletek betűjelét ábécérendben, művelési ágát, a termőföld minőségi osztályát, a földminősítési mintatér megírását és a művelés alól kivett terület megnevezését,

c) a földrészletek, az alrészletek és a termőföld minőségi osztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait,

d) a földrészletek területének összegét, valamint

e)

(3) A területkimutatás változás utáni része tartalmazza:

a) a változás utáni helyrajzi számokat növekvő sorrendben,

b) az alrészletek betűjelét ábécérendben, művelési ágát, a termőföld minőségi osztályát és a művelés alól kivett terület megnevezését,

c) a földrészletek, az alrészletek és a termőföld minőségi osztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait,

d) az alrészletek – a termőföld minőségi osztályok – területének és kataszteri tiszta jövedelmének összegét földrészletenként,

e) a földrészletek területének összegét,

f) földrészlethatár változásával összefüggő vázrajz esetén a változással érintett földrészletet terhelő jogokat, tényeket tartalmazó vázrajzmellékletekre való hivatkozásokat, valamint

g) a 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti változási vázrajz esetén a használati viszonyokat és arányokat.

13. § (1) A területkimutatás külön munkarészként is elkészíthető, ebben az esetben a területkimutatás borítóját az „A területkimutatás a változási vázrajzzal együtt érvényes!” felirattal, a változási vázrajzot az „A változási vázrajz a területkimutatással együtt érvényes!” felirattal kell ellátni.

(2) A külön munkarészként elkészített területkimutatást az 5. és 6. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett formában kell elkészíteni.

(3) Ha a területkimutatás több különálló lapból áll, akkor azokat össze kell kapcsolni.

14. § (1) A változási vázrajzok, valamint a szakértői vélemények készítése során a terepi méréseket e rendeletben és a 15/2013. (III. 11.) VM rendeletben meghatározott tartalmi és pontossági előírások szerint kell végrehajtani.

(2) A helyszíni mérésekhez használt mérőeszközök kalibrálása a változási vázrajz készítőjének feladata.

15. § (1) A földrészletek határvonalának helyszíni ellenőrzése során a rendelkezésre álló korábbi mérési adatokat és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataiból számítható méreteket a helyszíni ellenőrző mérések eredményeivel össze kell hasonlítani. A helyszíni ellenőrző méréseket a változással érintett vagy a kitűzendő földrészlettel szomszédos földrészletek vonatkozásában is el kell végezni.

(2) Olyan vonalas jellegű földrészletek esetében, amelyek hosszúsága a 250 métert, illetve olyan földrészletek esetében, amelyek területe a 10 hektárt meghaladja, és a változással érintett területrész nem éri el az összterület 25%-át, a földrészletek határvonalainak azonosítását csak a változással érintett területrészre kell elvégezni.

16. § (1) A térképi és természetbeni állapotot a meghatározott térkép-terepazonos pontok alapján azonosnak kell tekinteni, és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén:

a) a szabatosan felmért területen a térképi és természetbeni állapot között az eltérés

aa) a szabatosan megjelölt földrészlethatár helyzetében a ± 0,1 métert,

ab) az állandó módon meg nem jelölt földrészlethatár helyzetében a ± 0,2 métert nem haladja meg,

b) a földrészletről korábbi rajzi munkarészekben számszerű mérési vagy kitűzési adatok állnak rendelkezésre, az eredeti számszerű méretek és az ellenőrző méretek közötti eltérés nem nagyobb ± 0,3 méternél,

c) az EOV földmérési alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén a 7. melléklet A) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés, vagy

d) a nem EOV vetületi rendszerű alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült adatbázis esetén a 7. melléklet B) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés.

(2) Több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérése a földrészletek szélességének megállapításánál mérési vonalnak minősül. Amennyiben a mérési vonalra vonatkozó, a természetben mért és a grafikus alapú térképi adatbázisból meghatározott végméret közötti különbség (a továbbiakban: záróhiba) nem haladja meg a 7. melléklet C) és D) táblázataiban szereplő megengedett eltérés értékét, a mérési vonalon belül a részletpontok helyzetét a záróhiba arányos elosztásával kell meghatározni. Az így meghatározott részletpontok esetében az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján kell a térképi és természetbeni állapot azonosságát megállapítani.

(3) Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok esetében a koordinátákból vagy a mérési eredményekből számított és a terepen mért távolságok közötti eltérés nem haladhatja meg a 7. melléklet E) táblázatában megadott értéket.

17. § (1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis előállításának szabályait tartalmazó jogszabályok előírásai szerinti újfelméréssel, térképfelújítással vagy digitális átalakítással készült alaptérképi adatbázisok esetén, ha a földrészlet határpontjainak azonosítása a 7. mellékletben meghatározott tűréshatáron belül van, azonosnak kell tekinteni azt a természetbeni állapottal.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis műszaki munkarészeit és az időközi változások során keletkezett változási vázrajzait az ingatlan határvonalának megállapításához kötelezően fel kell használni.

(3) A földrészletek határvonalának megállapítását az érintett földmérési alaptérkép készítési technológiájával összhangban kell végezni.

18. § (1) A tulajdoni lapokon nyilvántartott terület és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt objektum műszaki területe összhangban van, ha:

a) az EOV ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis esetében az eltérésük nem lépi túl a 8. mellékletben megadott értékek másfélszeresét,

b) a nem EOV vetületi rendszerű ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis esetében az eltérésük nem haladja meg a 9. mellékletben feltüntetett értékek másfélszeresét, valamint

c) alrészletek, termőföld minőségi osztályok és a bejegyzett jogok és tények területszámítása esetén az eltérés nem haladja meg a vetületi rendszerük szerinti, 8., illetve 9. mellékletben feltüntetett értékek kétszeresét.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban és annak változását eredményező vázrajzokon az egyes művelési ágakat az alábbi rövidítésekkel kell megjelölni:

a) Szántó: „Sz”,

b) Rét: „R”,

c) Legelő: „L”,

d) Szőlő: „Sző”,

e) Kert: „K”,

f) Gyümölcsös: „Gy”,

g) Nádas: „N”,

h) Erdő: „E”,

i) Fásított terület: „Ft”,

j) Halastó: „Ht”.

(3) Művelés alól kivett területek közül az alábbi megnevezéseket vagy rövidítésüket kell feltüntetni:

a) a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt közterületjellegek;

b) vasút, autópálya, függőpálya, felvonó;

c) sporttelep, strand, fürdő;

d) zárkerti művelés alól kivett terület;

e) bánya, bányató, meddőhányó;

f) dögkút;

g) major, tanya;

h) temető;

i) repülőtér, kikötő;

j) folyam, folyó, patak, ér, tó, mocsár;

k) csatorna, árok, töltés, gát;

l) lőtér.