20. A földmérési jelek elhelyezése és mérés az ingatlanokon
24. § (1) A földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében – a (4)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – bármely ingatlanra – a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. A földmérőnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a felmérési munkáról, további ideiglenes földmérési jel elhelyezésének lehetőségéről igazolható módon előzetesen értesítenie kell.
(2) A földmérő (a tulajdonos előzetes tájékoztatásával) az ingatlanokon állandó földmérési jeleket helyezhet el, meglévő építményt földmérési jellé nyilváníthat. Építményeken műszerállást, észlelőpillért létesíthet.
(3) Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa vagy használója az (1) és (2) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, azok elvégzését nem akadályozhatja.
(4) A földmérőnek a földmérési jogosultságát igazolnia kell.
(5) A földmérő a földmérési jogosultságát földmérő igazolvánnyal, és az adott munka végzésére szóló megbízással vagy vállalkozási szerződéssel igazolja. Honvédelmi célú földmérési és térképészeti helyszíni munkák végzésére, ellenőrzésére e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kiállított „Parancs” jogosít fel.
(6) A különleges rendeltetésű ingatlanon a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez, valamint újonnan létesítendő, állandó jellegű földmérési jel elhelyezéséhez az arra hatáskörrel rendelkező miniszter vagy az általa felhatalmazott szerv vagy szervezet előzetes engedélye is szükséges.
(7) Az államhatárral kapcsolatos mérési munkák során a szomszédos állam földmérője mérési jogosultságát az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződések alapján működő határbizottságok (vegyes bizottságok) által kiállított megbízólevéllel igazolja.
25. § (1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben korlátozhatják.
(2) A földmérési munkával összefüggő károkozás esetén a földmérési tevékenységet végző szervezet, illetve személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalan terhet róna a földmérési munkát végzőre, a károkozó köteles a földmérési munka során az ingatlan vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt megtéríteni.
(3) A (2) bekezdésben előírt helyreállítási kötelezettség nem terjed ki az állandó jellegű földmérési alappontok elhelyezésére.
(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés a)–f) és h) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről, valamint az elpusztult alapponthálózati pontok pótlásáról, vagy az adatbázisból való törléséről.
(5) Azon (4) bekezdésben meghatározott alapponthálózati pontok vonatkozásában, amelyek egyben a katonai tájékozási hálózat pontjai is, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv előzetes hozzájárulásával intézkedik.
(6) A 10. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott alappontok áthelyezéséről vagy megszüntetéséről a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv dönt.
25/A. § (1) A 26. § (1) bekezdés szerinti földmérési jelet csak a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett földmérő pótolhatja vagy helyezheti át.
(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv azt a földmérőt veszi nyilvántartásba, aki rendelkezik
a) felsőfokú szakirányú végzettséggel,
b) a feladat elvégzéséhez szükséges geodéziai pontmeghatározásra alkalmas műszerrel és
c) szakmai referencia munkákkal.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás bárki számára ingyenesen hozzáférhető országos nyilvántartás, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:
a) nevét,
b) nyilvántartásba vételének számát,
c) szakképzettségét,
d) vállalkozásának megnevezését,
e) telephelyének címét,
f) elérhetőségeit,
g) földmérő igazolvány számát.
(4) A nyilvántartásban szereplő személy a (3) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhitelesnek minősül.
21. A földmérési jelek tulajdonjoga és kezelése
26. § (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott államhatár pontok és határjelek, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt alapponthálózati pontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek (a továbbiakban: földmérési jel) állami tulajdonban vannak.
(2) A tulajdonosi jogokat:
a) az államhatár érintett földmérési jelei (határjelei), valamint a 10. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott referenciaállomások vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gyakorolja, és gondoskodik azok kezeléséről, nyilvántartásáról és időszakos karbantartásáról,
b) az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai kivételével az alapponthálózati pontok vonatkozásában az ingatlanügyi hatóságok gyakorolják,
c) a katonai tájékozási hálózat pontjai vonatkozásában a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv,
d) az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai tekintetében a bányászati ügyekért felelős miniszter által kijelölt szervezet gyakorolja.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat a miniszter, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alappontok esetében a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(4) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdés a)–f) és h) pontjában, továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett földrészletekre az államot e törvény erejénél fogva 50 m2 erejéig határozatlan időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti közérdekű használati jogot az államhatár földmérési jelei vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a (2) bekezdés b) pontja szerinti alapponthálózati pontok vonatkozásában a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság, a 10. § (5) bekezdés szerinti pontok esetében a bányászati ügyekért felelős miniszter által kijelölt szervezet gyakorolja.
(6) A közérdekű használati jogot a jogosultnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.
(7) Új alapponthálózati pont létesítésekor az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik a közérdekű használati jog keletkezése miatt felmerülő, az ingatlan tulajdonosát megillető, értékbecsléssel alátámasztott kártalanításról. A kártalanítás összegét a közérdekű használati jog (5) bekezdésben meghatározott jogosultja téríti meg az ingatlan tulajdonosának.
(8) A közigazgatási határok megjelölésére szolgáló földmérési jelek az érintett települési (fővárosban a kerületi, továbbá a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatok tulajdonában, a földrészleteket elhatároló jelek pedig a földrészletek tulajdonosainak tulajdonában vannak.
22. A földmérési jelek védelme
27. § (1) Az újonnan létesített 10. § (3) bekezdése szerinti földmérési jelet annak létesítője az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén a vagyonkezelőnek, vagyonkezelő hiányában a tulajdonosi jogok gyakorlójának a helyszínen bemutatja és megőrzésre átadja. A bemutatásról és átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni.
(3) A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll.
(4) A földmérési jel megóvása az ingatlan mindenkori tulajdonosának, a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének), jogszerű használójának a kötelezettsége.
(5) Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az igazolt károkozónak, ennek hiányában az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el.
(6) A földmérési jel elmozdítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén az ingatlan tulajdonosa (jogszerű használója) mentesül a költségek megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható és úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A deliktuális felelősség alóli mentesülés esetében a költségek forrását a központi költségvetésből kell biztosítani.