28. § (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány, valamint a megrendelő által aláírt megbízólevél vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító „Parancs” tanúsítja.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti földmérő igazolvány kibocsátásáig ideiglenes igazolvány adható. Az ideiglenes földmérő igazolvány 60 napig vagy a földmérő igazolvány kibocsátásáig érvényes. A földmérő igazolvány kiadásáig az ideiglenes igazolvány ismételten kiadható. Az ideiglenes földmérő igazolvány kiállítására az (1) bekezdésben megjelölt szerv jogosult.
(2) A földmérési és térképészeti munkákat a vonatkozó jogszabályok szerint előírt minőségben kell elkészíteni. Állami alapadatok előállítása során a készítő, illetve jogutódja a – mintavételes eljárással elvégzett vizsgálat során fel nem tárt – rejtett hibákért az állami átvételt követő tíz évig kijavítási kötelezettséggel tartozik.
(2a) Amennyiben a földrészlet tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy tulajdonjogával kapcsolatos perfeljegyzés vagy jogorvoslati kérelem szerepel, akkor földmérési munka az ingatlannal kapcsolatban nem végezhető, kivéve, ha azt
a) a 17. § szerinti eljárásban az ingatlanügyi hatóság,
b) a bíróság által kirendelt, illetve a perrel kapcsolatban a peres fél vagy felek által megbízott igazságügyi szakértő,
c) a per során bírósági elrendelés alapján eljáró, ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy
d) – tulajdonjoggal kapcsolatos perfeljegyzés vagy jogorvoslati kérelem esetében – kisajátítás érdekében földmérő vagy igazságügyi szakértő
végzi.
(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő tanúsítja.
(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérő minősítés szükséges:
a) az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, az állami átvételi vizsgálati eljárás irányítása, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítása és minőségének tanúsítása,
b) a 12. §-ban szabályozott elhatárolási munkák végzése,
c) a változási vázrajz hatósági vizsgálata és záradékolása,
d) a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése,
e) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési szakfelügyelői feladatok ellátása.
(5) A 23. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott földmérési és térképészeti tevékenységek végzését az e törvényben meghatározottakon túl törvény vagy kormányrendelet további feltételhez is kötheti.
(6) Az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: bizottság) szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a bizottság szakértői véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleményével megegyezően, hatósági jogkörében eljárva dönt.
(6a) A bizottság a szakértői véleményt minden év március 1. és 31. napja, valamint október 1. és 31. napja között egy-egy alkalommal tartott szakmai minősítő vizsga alapján adja ki.
(7) Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki
a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek,
b) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll,
c) büntetlen előéletű.
(7a) Az ingatlanrendező földmérő minősítés a megadást követő öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:
a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, illetve a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: kamara) által akkreditált szakirányú továbbképzéseken, konferenciákon vagy a vármegyei kormányhivatalok földhivatali osztályai által szervezett szaktanfolyamon húsz továbbképzési pont megszerzése, és
b) a felsőfokú szakirányú végzettség igazolása, vagy annak igazolása, hogy a kérelmező 2013. január 1. előtt rendelkezett ingatlanrendező földmérő minősítéssel.
(7b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által szervezett szakmai továbbképzésekért adható továbbképzési pontokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv állapítja meg.
(7c) A 70. életévet betöltött ingatlanrendező földmérőknek a jogosultságuk meghosszabbításához nem szükséges a (7a) bekezdés a) pontjában meghatározott húsz továbbképzési pont igazolása.
(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a földmérő igazolvánnyal, illetve az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) a földmérő igazolvány illetve a minősítés számát,
c) szakképzettségét,
d) telephelyét,
e) lakcímét,
f) elérhetőségeit,
g) a földmérő igazolvány, illetve a minősítés érvényességi idejét.
(8a) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő természetes személy adatait a nyilvántartást vezető szerv saját honlapján közéteszi a következő adattartalommal:
a) családi és utónév,
b) szakképzettség,
c) földmérő igazolvány, illetve minősítés száma,
d) földmérő igazolvány, illetve minősítés érvényességi ideje.
(8b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által a (8) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás a (8) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(8c) A nyilvántartásban szereplő személy a nyilvántartást vezető szervnél írásban kezdeményezheti a (8) bekezdés d)–f) pontjaiban szereplő adatainak feltüntetését is.
(9) Aki földmérési munkát jogosulatlanul végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.
(10) Jogosulatlan földmérési tevékenységet végez az, aki az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogosultság hiányában, a 23. § (1)–(3) bekezdésében felsorolt földmérési tevékenységet végez.
(11) A földmérési és térképészeti állami alapadat-adatbázisok jogosulatlan adatfelhasználásáért az adatot felhasználó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.
(12) A (9) és (11) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye.
29. § (1) Ingatlanrendező földmérő minősítést igénylő személy a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 28. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.
(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységet végző személlyel szemben nem áll fenn a 28. § (7) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv – kizárólag e célból – adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(3) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv visszavonja a kiadott minősítést, ha hatósági ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a földmérő a 28. § (7) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleménye alapján – szakmaetikai vétség esetén – az ingatlanrendező földmérő minősítést visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a földmérő ismételt minősítést – a visszavonásról szóló határozat véglegessé válását követő – 5 év elteltével igényelhet.
29/A. § Az ingatlanügyi hatóság a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás részére az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák végzése céljából a tulajdoni lapon szereplő természetes személyazonosító adatokat, jogokat és tényeket átadja.
29/B. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást nem eredményező egyéb célú geodéziai munkák irányítását és minőségbiztosítását geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítéssel rendelkező személy végezheti. A geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Földmérő Minősítő Bizottság szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a Földmérő Minősítő Bizottság szakértői véleménye alapján az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szerv hatósági jogkörében eljárva dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a minősítettekről országos, bárki számára ingyenesen hozzáférhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) a geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítés számát,
c) szakképzettségét,
d) telephelyét,
e) lakcímét,
f) elérhetőségeit,
g) a geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítés érvényességi idejét.
(3) A nyilvántartásban szereplő a (2) bekezdés d)–f) pontban meghatározott adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.
(4) Geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítést az kaphat, aki
a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek,
b) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll és
c) büntetlen előéletű.
(5) A geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítést igénylő személy a döntést meghozó szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.
(6) Az (1) bekezdés szerint megadott minősítés a megadástól számított öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:
a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, illetve a kamara által akkreditált szakirányú továbbképzéseken vagy konferenciákon húsz továbbképzési pont megszerzése, és
b) a felsőfokú szakirányú végzettség igazolása.
(7) A kamara által szervezett szakmai továbbképzésekért adható továbbképzési pontokat a kamara állapítja meg.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a Földmérő Minősítő Bizottság véleménye alapján – szakmai vagy etikai vétség esetén – a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítést visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a földmérő ismételt minősítést – a visszavonásról szóló határozat véglegessé válását követő – 3 év elteltével kaphat.
23. Légi távérzékelés feltételei
30. § (1) Légi távérzékelés végrehajtásához – rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén elrendelt légi távérzékelés kivételével –, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges.
(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a légi távérzékelés végrehajtásának, illetve a távérzékelt adat felhasználásának rendjét.
(3) Aki légi távérzékelési tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.
24. Földmérési távérzékelési és térképészeti munkarészek archiválása és selejtezése
31. § (1) Az alapponthálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, az állami földmérési alaptérképek szelvényei és munkarészei, az ingatlan-nyilvántartási térképszelvények és az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei nem selejtezhetők.
(1a) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változását eredményező eredeti munkarészek akkor sem selejtezhetők, ha a forgalomból történő kivonásuk megtörtént. Nem selejtezhetők az ingatlanügyi hatóságokhoz leadott változási vázrajzok, vázlatok és azok munkarészei sem.
(2) Az államhatár felmérésekor keletkezett munkarészek, a hatályon kívül helyezett határokmányok, továbbá ezek számítógépes adathordozói nem selejtezhetők.
(3) Légifelvételek és távérzékeléssel nyert adatok eredeti példányai nem selejtezhetők, azok a 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatbázisban tárolandók.
(4) Az ingatlan-nyilvántartási és az egyéb célú földmérési munkák munkarészeit a készítő tíz évig köteles megőrizni.
(5) Az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, az adatvédelem módját és a levéltári átadások rendjét a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter a felelősségi körébe tartozó adatbázisok vonatkozásában rendeletben határozza meg.
(6) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos földügyi és távérzékelési levéltárat tart fenn és működtet a 3. § (1) bekezdés a)–f), valamint h) pontjában meghatározott adatbázisok létesítésével, fenntartásával, kezelésével és szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokra kiterjedően.