8. Az államhatár adatbázisa
9. § (1) államhatár adatbázisa tartalmazza:
a) az államhatár láthatóságának biztosítására, a határvonal megjelölésére és a határjelek karbantartására vonatkozó nemzetközi szerződéseket,
b) a nemzetközi szerződések alapján készített határokmányokat (az államhatár szöveges leírását, térképeit és koordináta-jegyzékét),
c) az érintett szomszédos államokkal együttesen készített határjegyzőkönyveket,
d) az államhatár vonalának határpontjait és határjeleit és azok koordináta-jegyzékét.
(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv tárolja, kezeli és szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.
(3) A kormány rendeletben gondoskodik a nemzetközi szerződésekkel összhangban a határokmányok kezelésének, tárolásának és változásvezetésének szabályozásáról.
9. Alapponthálózati pontok adatbázisai
10. § (1) földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes területére kiterjedően alapponthálózatokat kell létesíteni és fenntartani.
(2) Az alapponthálózatok létesítésére és fenntartására vonatkozó tartalmi és pontossági követelményeket, valamint a hálózatok vonatkoztatási és vetületi rendszerét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg.
(3) Az alapponthálózatok pontjainak tekintendők:
a) az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat (EOVA) I–IV. rendű pontjai,
b) az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) I–III. rendű pontjai,
c) a Bendefy-féle magassági hálózat I–III. rendű alappontjai,
d) az állam által fenntartott aktív GNSS hálózat (GNSSnet.hu) referencia állomásai,
e) a Magyar GPS Geodinamikai Alaphálózat pontjai (MGGA),
f) az Országos GPS Hálózat pontjai (OGPSH),
g) a katonai GPS hálózat pontjai (KGPSH),
h) az Integrált Geodéziai Alapponthálózat (INGA) pontjai,
i) a katonai tájékozási hálózat pontjai (OP-k)
amelyek az alapponthálózati pontok adatbázisait alkotják.
(4) A (3) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott hálózatok a (3) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott alapponthálózatokra épülnek.
(4a) A felsőrendű vízszintes alapponthálózat kiemelt pontjain létesített vasbeton mérőtornyok geodéziai építményeknek minősülnek.
(5) Alapponthálózati pontnak minősülnek az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai, de azok létesítése e törvény szerint nem minősül állami alapmunkának, és pontjainak karbantartása, helyszínelése, valamint pótlásuk a bányászati ügyekért felelős miniszter feladata.
10. Állami földmérési alaptérképi adatbázis
11. § (1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal, vonatkoztatási és vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó attribútumok alapján létrehozott, számítógépen kezelhető olyan adatbázis, amely állami alapadatként tartalmazza:
a) a település azonosítóját,
b) a település közigazgatási és fekvéshatárait,
c) a földrészlet határvonalát és helyrajzi számát,
d) az alrészletek határvonalát és betűjelét,
e) a dűlőnevet, utcanevet és házszámot,
f) a közterületről nyíló pince bejáratát,
g) a művelési ágak megnevezését (betűjelét),
h) a minőségiosztály-foltok határoló vonalát és megnevezését (jelét),
i) a földminősítési mintaterek jelét,
j) az elhelyezkedésüktől függetlenül az önálló ingatlannak nem minősülő építményeket – ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt – és azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,
k) az elhelyezkedésüktől függetlenül az önálló ingatlannak minősülő építményeket – ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt, az öröklakást, szövetkezeti lakást illetve a nem lakás céljára szóló helyiséget – és azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,
l) 10. § (3) bekezdésének a)–f) és h) pontjában meghatározott alapponthálózati pontokat és azonosítóit,
m)–o)
(2) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kötelező alapja.
12. § (1) Új állami földmérési alaptérképi adatbázis készítésének előkészületi munkálatairól, az elhatárolás és a felmérés várható időpontjáról a munka végrehajtója értesíti a települési, illetve a kerületi, továbbá a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzatot, amely azt a helyben szokásos módon kihirdeti.
(2) Új, helyszíni felmérésen alapuló állami földmérési alaptérképi adatbázis előállításakor minden esetben – térképfelújításnál szükség szerint – a földrészletek határvonalát elhatárolással kell megállapítani. Az elhatároláshoz távérzékelési adat is felhasználható.
(3) Az elhatárolás időpontjáról a felmérő köteles az érdekelteket igazolható módon értesíteni. Az elhatárolásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a felmérő és az érdekeltek aláírásukkal hitelesítenek.
(4) A földrészletek tulajdonosai az elhatárolás során kötelesek a földrészlethatár állandó módon meg nem jelölt töréspontjait a természetben megjelölni (cövekkel, oszloppal), és nevüket, lakcímüket jól látható módon feltüntetni. Az elhatárolás és a felmérés során a földrészlet tulajdonosa köteles együttműködni az állami alapadatok kezelésére jogosult szervek által feljogosított felmérővel.
(5) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis területi alapegysége a földrészlet, ennek határvonalát az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok földrészletre vonatkozó előírásai alapján kell az adatbázisban ábrázolni.
(6) A földrészlet határvonalának megállapításakor figyelemmel kell lenni:
a) az elhatárolás során készült munkarészekre,
b) az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis tartalmára,
c) a természetben megjelölt állapotra,
d) a korábbi térképi állapotra és munkarészekre,
e) a felek akaratára, ha az nem ütközik jogszabályba vagy hatósági határozatba.
(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerint a földrészlet határvonala nem állapítható meg, a természetbeni állapotot kell mérni és térképezni.
(8) Új állami földmérési alaptérképi adatbázis készítése során a felmérő az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis tartalma alapján állapítja meg a földrészleteket elválasztó határvonalat, ha nincs a természetben egyértelműen azonosítható határ és a tulajdonosok nem, vagy egyértelmű azonosításra nem alkalmas módon jelölik meg a földrészlet határvonalát a helyszínen, továbbá az egyeztetés az érdekeltek hibájából meghiúsul, vagy nem vezet eredményre, illetve a távérzékelési adatok alapján a határvonal nem azonosítható.
(9) Az elhatárolási jegyzőkönyvek az állami földmérési alaptérképi adatbázis dokumentációjának elválaszthatatlan részét képezik, amelyeket az illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell megőrizni.
(10) Az államhatár – mint különleges földrészlet-határvonal – állami földmérési alaptérképi adatbázisban történő ábrázolását törvény, nemzetközi szerződés alapján kell elvégezni. Az államhatár természeti környezetének megváltozása miatti módosulásával összefüggő térképi változások ábrázolását a módosulást jóváhagyó jogszabály alapján kell elvégezni.
(11) Az egyéb közigazgatási határvonalakat – mint különleges földrészlet-határvonalakat – az állami földmérési alaptérképi adatbázisban jogszabály rendelkezése, illetve hatáskörrel rendelkező szerv határozata alapján kell rögzíteni.
11. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
13. § (1) Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá.
(1a) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis a 11. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a központi címregiszterről és címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott ingatlanokhoz rendelt címkoordinátát is.
(2)
(3) A Nemzeti Kataszteri Program keretében készült, digitálisan átalakított térképeket az ingatlan-nyilvántartás átalakításáig állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak kell tekinteni.
(4) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az egységes ingatlan-nyilvántartás geometriai alapja.
(5) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma kötelező alapul szolgál az adatbázis változását eredményező állami alapadat tartalmat érintő földmérési tevékenységhez, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljáráshoz.
14. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése, tárolása, a változások vezetése, valamint az adatok szolgáltatása az adatbázisokat kezelő szervek feladata.
(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változásokat, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (a továbbiakban: kötelezett), a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül, az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Közös tulajdon esetén, a bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő felelősség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.
(3) Ha az ingatlanügyi hatóság bejelentésre vagy hivatalból a (2) bekezdés hatálya alá tartozó olyan változást észlel, amelyet az arra kötelezett nem jelentett be, – határidő tűzésével – harminc napon belül kötelezi a kötelezettet a változás átvezetésére alkalmas munkarészek, valamint az átvezetéshez szükséges okiratok és egyéb hatósági engedélyek, igazolások benyújtására.
(4) Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a kötelezésnek nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti átvezetéséről.
(5) A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező közigazgatási, illetve bírósági határozatokat – az ingatlanügyi hatóság által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából vizsgált, érvényes záradékkal rendelkező – az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmi és pontossági előírásainak megfelelő változási vázrajz alapján kell meghozni.
(6) A végleges határozatot és a változási vázrajzot az eljáró szerv tizenöt napon belül az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából köteles megküldeni a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak.
(7) Jogerős bírósági határozattal megállapított határvonalat az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban a határozatnak megfelelően kell feltüntetni.
(8) Analóg térkép digitalizálásával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján végzett földrészlethatár-kitűzés esetében az adatbázis tartalmát – a természetbeni állapottal összhangban és az érdekelt felekkel egyetértésben – a földmérésre vonatkozó tűrési határon belül az ingatlanügyi hatóság a kitűzési dokumentáció alapján határozattal módosíthatja. A területi adatok esetleges változását záradékolt változási vázrajzzal kell dokumentálni.
(9) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis topológiai összhangjának megteremtése alkalmával a településhatár megállapításánál nem a területszervezési eljárásnak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályai szerint kell eljárni abban az esetben, ha:
a) a településhatár természetes határvonal (folyó, patak, vízmosás, határút), amely a természeti folyamatok (erózió) miatt megváltozott;
b) a szomszédos települések közötti határ a különböző felmérési technológiák miatt eltérően lett megállapítva.
14/A. § Az ingatlanügyi hatóság a műszaki dokumentáció nyilvántartásba vételére irányuló, a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló és a szakfelügyeleti eljárásaiban kezeli az eljárással érintett, az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerben nyilvántartott cég képviseletére jogosult személy adóazonosító jelét cégképviseleti jogosultságának megállapítása céljából.
12. A háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
15. § (1)
(2) A háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist úgy kell létrehozni, hogy az alkalmas legyen a térbeli objektumokhoz tartozó elkülönülő jogok ingatlan-nyilvántartásba történő egyértelmű azonosítására és bejegyezhetőségére és egymáshoz való viszonyuk kifejezésére.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt adatbázis műszaki feltételeinek, adattartalmának és működtetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben szabályozza.
13. Közhitelesség és kötelező felhasználás
16. § (1) Az állami alapadatok adatbázisai az ellenkező bizonyításáig – a (2) és (2a) bekezdésben foglalt eltéréssel – hitelesen tanúsítják a rögzített adattartalom fennállását.
(2) A 3. § (1) bekezdés c) és i) pontja szerinti adatbázisokban tárolt adatok hiteles alapul szolgálnak a térképi adatbázisok felújítására, kijavítására, új térképi adatbázisok készítésére.
(2a) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a 11. § (1) bekezdés b), c) és f) pontjaiban rögzített adattartalom fennállását.
(3) Az állami alapadatokat és adatbázisokat az állami alapmunkák és alapfeladatok végzése és ellátása, az ingatlan-nyilvántartási célú munkák végrehajtása, valamint az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során kötelezően kell használni.
(4) Hatósági eljárásban csak az adatbázisokat kezelő szervek által szolgáltatott hitelesített állami alapadatok használhatók fel.
(5) A hitelesített állami alapadatok csak egy ingatlanügyi hatósági eljárásban használhatóak fel.
14. Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása
17. § (1) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, illetve a hozzá tartozó területi adatokat hivatalból bármikor kijavíthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítása kizárólag a térképi határvonalakat érinti, és nem változtatja meg a fennálló természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítására irányuló eljárásban nincs szükség az eljárásba bevont ingatlanok jogosultjainak hozzájáruló nyilatkozatára.
(4) A 14. § (8) bekezdés szerinti eljárásban meghozott határozat térképi hibakiigazításnak minősül.
(5) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavításához nincs szükség előzetes hatósági engedélyre vagy bírósági határozatra.
15. Az állami topográfiai térképi adatbázisok
18. § (1) Az állami topográfiai térképi adatbázisok az ország egész területéről nagy (az 1:10 000 és annál nagyobb), közepes (az 1:10 000 és 1:100 000 közötti, ideértve az 1:100 000) és kis méretaránynak (1:100 000 és 1:250 000 közötti, ideértve az 1:250 000) megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült térképi adatbázisok, amelyek a földfelszín természetes és mesterséges alakzatainak síkrajzi, magassági, vízrajzi és domborzati elemeit, továbbá a névrajzot tartalmazzák a tulajdoni viszonyokra vonatkozó ábrázolás nélkül.
(2) Az állami topográfiai térképek az állami topográfiai térképi adatbázisok meghatározott tartalmú, egységes grafikus megjelenési formái.
(3) A nagyméretarányú állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek előállításáról a miniszter, a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek előállításáról a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
(4) Az állami topográfiai térképi adatbázisokat úgy kell elkészíteni, hogy azok alkalmasak legyenek különösen
a) a közigazgatásban való felhasználásra,
b) a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényének biztosítására,
c) az országos és regionális térinformatikai rendszerek térképi alapjainak létrehozására,
d) a domborzat ábrázolásához kapcsolódó általános igények kielégítésére,
e) a területi, illetve az általános műszaki tervezésre,
f) a nemzeti téradat-infrastruktúra alapjainak biztosítására,
g) az állami topográfiai térképek előállítására.
(5) Az állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek alapadat tartalmát, pontossági követelményeit, valamint vonatkoztatási és vetületi rendszerét közepes és kis méretarány esetében a honvédelemért felelős miniszter, míg nagyméretarány esetében a miniszter rendeletben határozza meg.
(6) Az állami topográfiai térképi adatbázis aktualizálásához az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis objektumféleségeit is fel kell használni, ha azok jellemzői megfelelnek az állami topográfiai térképi adatbázis követelményeinek.
(7) Minden részben vagy egészében közpénzek felhasználásával készített digitális domborzat- és felszínmodellt a (8) bekezdésben megjelölt kezelő szerv részére az ott meghatározott feltételekkel át kell adni.
(8) Minden részben vagy egészben közpénzek felhasználásával készített, az állami topográfiai térképi adatbázis tartalmát érintő adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles – az adatállomány elkészültét követő 30 napon belül – díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatállományt a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv köteles a NAVÜ-t az adatállomány kézhezvételét követő 15 napon belül a kézhezvételről értesíteni. A NAVÜ jogosult az adatállomány átadását kérni a tájékoztatástól számított 30 napon belül.
(9) A (8) bekezdésben átadott adatokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a miniszter hatáskörébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázistól elkülönítve kezeli és szolgáltatja.
(10)
(11) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv felszólítására a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai, valamint a honvédelmi célú térképi adatbázisok aktualizálását érintő adattal rendelkezni jogosult díj-, költség- és térítésmentesen köteles a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül adatot szolgáltatni. A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére.
(12) Az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat-tartalma kötelező alapul szolgál a topográfiai adattartalmat igénylő térinformatikai rendszerek térképi adatbázisainak kialakításához.
(13) A (7)–(8) és (11) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.
16. Az állami távérzékelési adatbázisok
19. § (1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek és a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek állami digitális távérzékelési adatbázist kell létrehoznia és üzemeltetnie az általuk előállított, illetve kezelt távérzékelési anyagokból és adatokból, amelynek részei:
a) analóg és digitális légifényképtár,
b) légi távérzékelési adatbázis,
c) űrtávérzékelési adatbázis,
d) földi távérzékelési adatbázis.
(2) Digitális légifényképtárban kell megőrizni a Magyarország területéről készült légifelvételeket. Az analóg (film) technológiával készült felvételeket digitálissá kell alakítani és adatbázisba kell szervezni.
(3) A digitális ortofotó-adatbázis része a légi távérzékelési adatbázisnak, amely az ország bármely területét ábrázoló, az állami alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz felhasználható digitális ortofotókból áll.
(4) Az űrtávérzékelési adatbázis műholdak által készített, az adott műhold érzékelőinek megfelelő felbontású űrfelvételeiből áll.
(4a) Az űrtávérzékelési adatbázis nem állami alapadatként tartalmazza
a) a Sentinel Földmegfigyelési Adatbázis adatait,
b) az a) ponton kívüli űrtávérzékelt adatokat.
(4b) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a (4a) bekezdésre vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében az állami alapadatok szolgáltatására vonatkozó szabályok az irányadóak.
(5) Földi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon földi távérzékelési eljárással készült felvételek összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.
(6) Az állami digitális távérzékelési adatbázist úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen különösen:
a) állami térképi adatbázisok kialakítására, felújítására és üzemeltetésére,
b) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység támogatására,
c) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapadatainak és tematikus információinak előállítására és felújítására,
d) kormányzati és közigazgatási célú feladatok támogatására.
(7) Bármely távérzékelési adat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv – a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó adatok esetén a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv – által elvégzett állami átvételt követően válik az állami távérzékelési alapadatbázis részévé.
(8) Minden, az adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles átadni (a megrendelőnek történő átadását követő tizenöt napon belül) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a részben vagy egészében közpénzből előállított, az állami távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatnak egy, az eredetivel megegyező példányát. Ez alól kizárólag a honvédelmi célokra készült távérzékelési adatok jelentenek kivételt. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv köteles a NAVÜ-t az adatállomány kézhezvételét követő 15 napon belül a kézhezvételről értesíteni. A NAVÜ jogosult az adatállomány átadását kérni a tájékoztatástól számított 30 napon belül.
(8a) A (8) bekezdés szerint átadott adatokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az állami átvételig az állami távérzékelési adatbázisban, de attól elkülönítve tárolja, kezeli és szolgáltatja.
(9) Légi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon légi távérzékelési eljárással készült adatok összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.
(10) A (8) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.
(11)
(12) Geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs célra kizárólag a 30. § (1) bekezdésében e célra kiadott engedély alapján készült távérzékelt adatok használhatók fel.
17. A honvédelmi célú térképi adatbázisok
20. § (1) Honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység a honvédelmi feladatok tervezéséhez, végrehajtásához szükséges térképi és katonaföldrajzi adatbázisok, tematikus térképek létrehozása, fenntartása és szolgáltatása. A honvédelmi célú térképészeti tevékenység tervezéséért, irányításáért, valamint végzéséért felelős szervet a honvédelemért felelős miniszter rendeletben jelöli ki.
(2) A honvédelmi célú térképi adatbázis a honvédelmi feladatok – különösen a békefeladatok, a válságreagáló műveletek, a háborús műveletek – tervezéséhez és végrehajtásához szükséges katonai topográfiai, tematikus térképi és katonaföldrajzi adatbázisok összessége.
(3) A honvédelmi célú térképi adatbázisok tartalmát, pontossági követelményeit, valamint vonatkoztatási és vetületi rendszerét, valamint a térképellátás szabályait a honvédelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(4) A honvédelmi célú archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisaival kapcsolatos nyilvántartási, kezelési és selejtezési részletes szabályokat a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
18. A Földrajzinév-tár adatbázisa
21. § (1) A hivatalos földrajzi nevek megállapításának módját és nyilvántartásának rendszerét a kormány rendeletben határozza meg.
(2) Magyarország hivatalos földrajzi neveit a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a Földrajzinév-tárban tartja nyilván a 10. § (2) bekezdésben meghatározott vonatkozási rendszerben lévő koordinátákkal.
(3) A Földrajzinév-tár tartalmazza az alábbi hivatalos földrajzi neveket:
a) az országos jelentőségű domborzat- és tájnév,
b) a területnév,
c) a természetvédelmi név,
d) a víznév,
e) az országos jelentőségű közlekedési és hírközlési név,
f) igazgatásiterület-név,
g) a helységnév,
h) a településrésznév (helységrésznév).
(4) A Földrajzinév-tár a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a térképi megjelenítés és használat szempontjából fontos hivatalos földrajzi névnek nem minősülő településrészneveket, továbbá egyes földrajzi megjelöléseket is.
19. Az archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisai
22. § (1) A 34. § (1) bekezdése szerinti szervek kezelésében lévő archív – analóg és digitális – adatbázisok, az állami alapadatok előállításával kapcsolatos, különféle távérzékelési anyagok, munkarészek, adatállományok, dokumentumok megőrzésének, tárolásának, kezelésének és szolgáltatásának módját az illetékességi körébe tartozó adatok vonatkozásában a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter önálló rendeletben szabályozza.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt analóg anyagokat digitálissá kell átalakítani és adatbázisba kell szervezni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt digitális adatállományok mindenkori kezelhetőségét (adattárolás, olvashatóság, megjeleníthetőség, adatbiztonság) a technikai fejlődésnek megfelelően, folyamatosan biztosítani kell.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisban a 3. § (1) bekezdés a)–f) és h) pontjában nevesített, forgalomból kivont adatbázisokat vagy adatokat és az előállításuk során keletkezett munkarészeket, a tíz évnél régebbi távérzékelési adatokat, valamint a nem Egységes Országos Vetület (EOV) rendszerben készült nagyméretarányú topográfiai térképeket kell tárolni.